Radnai István - Végzetes ősz

Radnai István

Végzetes ősz

már repes felém levél
ágat hagyja értem csupasz
arany színekbe remél
a közelgő vég csak árnyalat

zsugorodva ölemen csügg
karpolip édesen fojtogat
ölén megsercen a rügy
ág és sugár felrajzol foltokat

háttérben égre szúr a vár
víg bástya feszes combja
egy csók árnyéka eltalál
lépcsőfokát tűsarok rontja

és akkor dönt le heves szélvihar
ajkad közül és éle felzavar