L. Horváth Zsuzsanna - Jó lenne ...; Gyertyalángok

L. Horváth Zsuzsanna

Jó lenne …

Eltűnni hirtelen
mint a búvópatak
ha siklik köveken
és kacagva otthagy
ha hívják a mélyben
rejtőző barlangok
a hegyek ölében.

Eltűnni hirtelen
ahogy napfény tűnik
fekete felhőben
ha vad szelek űzik
októberi égen
s csak az erdő izzik
veszejtő vörösben

*

Gyertyalángok

Október ólmos, sápadt egén
szállnak gyors szelek szárnyán
piros szegélyű, szürke fellegek
mintha tükröződne ezernyi gyertyaláng
mi halottainkért lobog
temetők súlyos csendű mélyén.
Fájó sebeket, elfojtott érzéseket
szakítanak föl az emlékek
s míg sírjaikra virágot viszünk
önnön haragunkkal tán megbékülünk.
Bocsássuk meg hát végre,
hogy elhagytak minket feltámadást remélve!
Ideje, hogy elengedjük Őket
sápadt éjeken vissza-visszatérő lelkeiket,
hogy megleljék a nyugalmat
mit a végtelen időkön túl keresnek.
S ha majd értünk is csak
emlékező gyertyaláng lobog
találkozunk, hol ragyognak fenn a csillagok