2015. szeptember 30., szerda

Pataki Glica - Virágszirmos útjaim ...



Pataki Glica

Virágszirmos útjaim …

/részlet/



Az októberi őszi köd ölelésében, véget értek virágszirmos útjaim. Foltos lett az erdő gúnyája, de nincs miért szégyenkeznie, hiszen jól áll neki. Sárga, rozsdabarna, vörös színek széthintve réteken és dombokon, egymás hátán átszaladó hegyeken. Az esti pihenőre térő nap fénye, még biztatón simogatja a bársonyos kakukkszegfűt és jó szomszédját, a harangvirágot.
Amíg gyönyörködöm szépségükbe, összébb húzom magamon a kabátomat.
Szelíden zúg a tarvágás szélén álló fenyves és felesel véle a tölgyes erdő.
Szép volt az idei tavasz és az őt követő nyár.
Hétvégeken mindig úton voltam, leskelődtem és rengeteget tanultam: TŐLE.
A nagy Ő – től a TERMÉSZETTŐL!
Gyöngyöstarjánt magam mögött hagyva a reggeli harang hangjával, végre itt vagyok a Mulató oldalban. Minden fele bámészkodom, vajon kikkel fogok találkozni utamon? Fürtös Gyöngyike, Tavaszi Kankalin. Hetek múltával a sárga színű borsos varjúhájjal. A dombtetőn álló kereszthez pedig ökörfarkkórók, s kígyósziszek zarándokolnak.
A Világos hegy is megengedi, hogy meglátogassam és hűségemért cserébe átnyújt pár szál leány kökörcsint és fekete kökörcsint. A hatalmas színes kőtömböket sárga színű pimpók teszik még meseszerűbbé.


1 megjegyzés: