Mysty Kata - Koszorúba kötném; - Októberi fényben

Mysty Kata

Októberi fényben

Októberi fényben
selyemkönnyű szél leng…
Zöld levélen réved,
rajta el nem téved!

Októberi fényben
rejtőzködő vének,
nem szunnyadnak el, - nem,
merengenek fessen!

Októberi fényben
aranylóbb az élet…
Vágyak hullnak lazán,
bennük verve tanyát.

Októberi fény-szett,
csábítóan ékes,
gyönyörködtet váza…
színpompás a ráma!

Októberi tavasz
melegsége kamasz,
levélágyban ölel
szerelmetes hölgyet…

*

Koszorúba kötném

Fáradt fejét az ősz
rőt avarba hajtja,
Vállait a szellőnek,
gyöngéden kibontja.

Ablak előtt várlak
az idő lassan múlik,
előre-örömökkel
gyorsan megtelik.

Rád várni olyan jó!
Percek mind zenélnek,
Bogár mászik közben
üvegtesten éber.

Jókedv virágait,
- ha hozzám belesnél,
koszorúba kötném,
októberi estén.