Lázár Horváth
Zsuzsanna
Jégorgonák
Januári köd
Köd ereszkedik a
tájra
tépett rongyként szél cibálja
sűrűn szövött lenge leple
kopár ágak hegyét lepve
január vállára simul
völgyek ölén gyáván lapul
erdő fái közt rejtezik
fojtja csillagok fényeit.
tépett rongyként szél cibálja
sűrűn szövött lenge leple
kopár ágak hegyét lepve
január vállára simul
völgyek ölén gyáván lapul
erdő fái közt rejtezik
fojtja csillagok fényeit.
*
Hó-bál
Pilinkáló pihék
szálltak,
sűrűn hulló gyémánttüskék.
Opálos fénnyel, csillagok nélkül
borult fölénk a sötétlő ég.
Nehéz-selyem ruhájáról
horgolt csipkéje földre hullt,
beborítva január vállát,
ki szombat esti hó-bálba indult.
Hófehér ruhája bársonyán
sziporkáztak hócsillagok,
hóból szövött uszályán
elcsúszott volna a Hold.
Gyémántfényű éjszakában
keringőzött vele a szél,
s reggelre mindent betakart
fehér subájával a tél.
sűrűn hulló gyémánttüskék.
Opálos fénnyel, csillagok nélkül
borult fölénk a sötétlő ég.
Nehéz-selyem ruhájáról
horgolt csipkéje földre hullt,
beborítva január vállát,
ki szombat esti hó-bálba indult.
Hófehér ruhája bársonyán
sziporkáztak hócsillagok,
hóból szövött uszályán
elcsúszott volna a Hold.
Gyémántfényű éjszakában
keringőzött vele a szél,
s reggelre mindent betakart
fehér subájával a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése