B. Huszta Irén
Lehet
én már olyan kevéssel
is beérem
s azt is oly nehezen adja az élet
egy kézfogás, egy kedves bók
simító szavak, néha egy csók…
fukarul markába gyűjti-szorítja
nem szórja rám, csak tartja fogva
az ég a nap meleg sugarát
inkább az éjjel múlatja, s nem ád
de egyszer jön még ragyogó hajnal
s versenyt izzik a nap a rőt holddal
fénye izzítja árva lelkemet
kéz csitítja remegő testemet
szikrák lobbannak, lángok gyúlnak
magányos éjszakák kihunynak
holdvilágtól lesz az éj meleg
s ölelő Napom kéjtől szendereg…
s azt is oly nehezen adja az élet
egy kézfogás, egy kedves bók
simító szavak, néha egy csók…
fukarul markába gyűjti-szorítja
nem szórja rám, csak tartja fogva
az ég a nap meleg sugarát
inkább az éjjel múlatja, s nem ád
de egyszer jön még ragyogó hajnal
s versenyt izzik a nap a rőt holddal
fénye izzítja árva lelkemet
kéz csitítja remegő testemet
szikrák lobbannak, lángok gyúlnak
magányos éjszakák kihunynak
holdvilágtól lesz az éj meleg
s ölelő Napom kéjtől szendereg…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése