Hajdu Mária - Téli menedék; - Téli varázs

Hajdu Mária

Téli menedék

Száraz falevél, mit felkap a szél,
miből eddig élt, oda visszatér.
Sápadó napfényt, már hiába kér,
hát nem tudja még, hogy semmit nem ér?

Erdő ösvényén, gyűrött falevél,
már régen nem él, mégis menedék.
Apró kis egér, nyugovóra tér,
a hidegtől fél, ágya falevél.

*

Téli varázs

Álomcsókot hoz a szél
így …….. elején.
Lassan szenderegjetek
megfáradt a természet.

Ködből szövök majd fátylat,
és fehér báli ruhákat
csillogó zúzmarából,
koszorúkat jégvirágból.

Ragyogó ékszereket
jégkristályból lehet,
a tó tükrén nyitnánk meg
a tündöklő báltermet.