Szakáli Anna - Valahonnan

Szakáli Anna

Valahonnan

honnan szólítasz
– mélységek homálya
dereng fejemben –
honnan szólítasz
– mélységek homálya
dereng fejemben –
valahonnan hallom
nevemet mondod
megdöbbent
a hang tisztasága
itt vagyok – nézek fel
s tudomásul veszem
a sors döntését
már nem vagy
mégis hallom
ahogy élni szólítasz
s dicsérni Teremtőnket
miként a virágok illatát
a szellő hűvösét
a felkelő Nap fényét
mert egykor
neked adtam mosolyom