Szuhanics Albert - Február

Szuhanics Albert

Február

Február az új élet reménye,
tavasz tavaszának hajnala.
Vágyainknak zsenge magvetése,
ébredezés, ábrándok hava.
A nappali fény, hosszabbodni látszik,
míg délidőnek árnya rövidebb.
Már a barka rügyet bont, virágzik,
érezni, a tavasz közeleg.
Tisztább a lég, múlnak bús ködök,
a szürke napok egyre távolabb.
Már az ég is kékbe öltözött,
dédelgetvén féltett álmokat.
Új tavasz jön, új álmok, új vágyak,
a múlt, mint a tél lassan elmerül.
Másképp ragyognak utak és házak,
lelkünk könnyebb, lényünk felderül.
Olvad a hó, az eresz megcsurran,
ha ráragyog az áldott napsugár.
Járom utam az élet utcáin,
újabb évvel bölcsebb vagyok már.