Novák László
Már elviselhetetlen....
ha udvarom
elcsendül,
bánat fellege
legfelül,
lelkemnek
zord magánya,
kezem
szememre zárja.
tiktakkolt idő
akar,
két kézzel szívembe
mar,
rám zuhogott,
a perctelen,
nélküled,
lesz esélytelen,
mint szerelmem,
cipelnem……..
………már ,
elviselhetetlen.
elcsendül,
bánat fellege
legfelül,
lelkemnek
zord magánya,
kezem
szememre zárja.
tiktakkolt idő
akar,
két kézzel szívembe
mar,
rám zuhogott,
a perctelen,
nélküled,
lesz esélytelen,
mint szerelmem,
cipelnem……..
………már ,
elviselhetetlen.
Amíg valaki gondolatban Veled van ( és van ! ) ,- nem vagy egyedül .
VálaszTörlés