Szécsi Margit
Füst a bölcsőm
Füst a bölcsőm. Szülőházam
nem is volt soha.
Mennék majd meghalni én is
haza, de hova?
Majd elalszom az időben,
majd a víg hazát:
vissza-álmodom a régi
töltés oldalát,
hol a sáska a hőséges
égboltra kiszáll,
s elsápad szép piros szárnya
mint kéjben a száj,
hol a mackószőrű dongó
mennydörögve jár
s óriás arany bundáját
pörköli a nyár - -
és fölém, míg fényben fekszem,
jönnek játszani
a mozdonyfüst sárga, szárnyas
oroszlánjai.
nem is volt soha.
Mennék majd meghalni én is
haza, de hova?
Majd elalszom az időben,
majd a víg hazát:
vissza-álmodom a régi
töltés oldalát,
hol a sáska a hőséges
égboltra kiszáll,
s elsápad szép piros szárnya
mint kéjben a száj,
hol a mackószőrű dongó
mennydörögve jár
s óriás arany bundáját
pörköli a nyár - -
és fölém, míg fényben fekszem,
jönnek játszani
a mozdonyfüst sárga, szárnyas
oroszlánjai.
https://m.youtube.com/watch?v=oPyjWEyyddw
VálaszTörlés