Deák Éva
Őszi nap
őszi napon elmerengek
tobzódnak künn a színek
búcsút int a megfakult nyár
szél úrfi már kertalján jár
fény és árnyék bújócskázik
őszapóka érkezik
aranylóan hulló levél
menekülésről mesél
pókháló feszül a szélben
nap csókja még szívemben
avarszőnyeg rejtekében
nyár dala búvik csendesen
köddé válik hajnalom
fáradt testem is pihen
csak a szél sír künn réten
takaróm lesz hegyorom
*
tobzódnak künn a színek
búcsút int a megfakult nyár
szél úrfi már kertalján jár
fény és árnyék bújócskázik
őszapóka érkezik
aranylóan hulló levél
menekülésről mesél
pókháló feszül a szélben
nap csókja még szívemben
avarszőnyeg rejtekében
nyár dala búvik csendesen
köddé válik hajnalom
fáradt testem is pihen
csak a szél sír künn réten
takaróm lesz hegyorom
*
Őszi varázs
ősz barangol a színek
csodás színpadán
szélben reszkető, lombjától díszített fán
nyugalmat áraszt, a hervadó napsugár
lángolón tüzes színben pompázó határ
egy pillanat, s a megsárgult leveleket
a szél, mint vén szívet fáradtan pergeti
nyár dalát, múló éveket tovább viszi
lelke hűvös ruháját a táj felölti
elmúlás kopogtat az őszi avarban
elsétált a teremtő erő, majd helyét
átveszi bölcsesség csalóka fényével
szebb világot álmodó, lankadó varázs
szélben reszkető, lombjától díszített fán
nyugalmat áraszt, a hervadó napsugár
lángolón tüzes színben pompázó határ
egy pillanat, s a megsárgult leveleket
a szél, mint vén szívet fáradtan pergeti
nyár dalát, múló éveket tovább viszi
lelke hűvös ruháját a táj felölti
elmúlás kopogtat az őszi avarban
elsétált a teremtő erő, majd helyét
átveszi bölcsesség csalóka fényével
szebb világot álmodó, lankadó varázs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése