Jóni Barna
Őszi éj csillagokkal
Csodás az őszi éj,
türemlik égre hold.
Sötétben ébredő parányból gyúlna fény,
ha el nem rejtené felhők mögé a holt
tüzet, világok vélt szavát, ígéretét…
Miért csodálsz te még, szemed ha rám ragyog?
Szeretnél bölcs tudást, félni a vak reményt?
Ne hidd, hogy titkos út a boltos esti ég.
Hazug ma mind ahány, oly ékes csillagok;
csupán játszi fény- remény, testük már halott…
Sötétben ébredő parányból gyúlna fény,
ha el nem rejtené felhők mögé a holt
tüzet, világok vélt szavát, ígéretét…
Miért csodálsz te még, szemed ha rám ragyog?
Szeretnél bölcs tudást, félni a vak reményt?
Ne hidd, hogy titkos út a boltos esti ég.
Hazug ma mind ahány, oly ékes csillagok;
csupán játszi fény- remény, testük már halott…
*
Őszsirató tankák
Szitakötőszárny
nekifeszül a szélnek
mintha intene...
Fecskék délre repülnek
Talán, majd visszatérnek.
A napsugarak
lágy fénnyé szelídülnek
vágyak kihűlnek
Köd lepi el a tájat
a nyár tűnő káprázat.
Már nem is nyargal
halkan, lengedezve fúj,
bágyadt őszi szél.
Kertek alatt osonva
házak falához simul...
barna szemekkel,
szúrós ruhában lapul
Szelídgesztenye.
Meleg boldogság, illat.
Tenyeredben fényre gyúl.
nekifeszül a szélnek
mintha intene...
Fecskék délre repülnek
Talán, majd visszatérnek.
A napsugarak
lágy fénnyé szelídülnek
vágyak kihűlnek
Köd lepi el a tájat
a nyár tűnő káprázat.
Már nem is nyargal
halkan, lengedezve fúj,
bágyadt őszi szél.
Kertek alatt osonva
házak falához simul...
barna szemekkel,
szúrós ruhában lapul
Szelídgesztenye.
Meleg boldogság, illat.
Tenyeredben fényre gyúl.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése