Albert Ferenc - Induló 1956 emlékére

Albert Ferenc

Induló 1956 emlékére

Tisztelgés a hősök előtt!

Gyertek fiúk barikádra!
Hős harcotok lelt szabad hazát!
Bátran űztétek a Sátánt, s fiát!
Ám vérben fogant a szabadság.

Haza, s a nép szava üzent,
míg orvul kántált a rút halál.
Vértezve ősmagyar virtussal,
vívtatok vörös oroszlánnal!

Srácok a hadaknak útján!
Ötvenhatnak fénye ragyog fennen;
nékünk a példaképp Ti vagytok,
nem volt meddő a harcotok. Nem!

Sziklák, s rögök közt vájt utat,
itt mindig az ifjú honfi vére;
zászlótok lobog ma a szélben,
a címer, egy luk a közepében.

Vérben úszó utca kövét,
rég befedte lánctalpak árnya,
vérbírák ásták meg sírotokat,
nevetek, a nép szívébe zárta.

Őszbe fordult hatvan tavasz;
hantokra virág szirma hull,
s ha kondul valahány lélekharang,
sok-sok ezer mécs lángra gyúl.

Oly régen elűzve a lator;
leráztuk, átkos rabigánkat,
s a szabadság oltárán áldozva,
imánk ma is nevetek kiáltja!

Gyertek fiúk barikádra!
Hős harcotok lelt szabad hazát!
Bátran űztétek a Sátánt, s fiát!
Ám vérben fogant a szabadság.

Fel-fel fiúk barikádra!
A szabadság hősökért kiált;
Dózsa, meg Rákóczi, s Petőfi,
ma fent vé-le-tek pa-ro-láz!