2017. október 22., vasárnap

Zsiga Lajos - Akkor októberben



Zsiga  Lajos

Akkor októberben



fekete madarak vijjogtak
hegyes kövek közt leesve
csőrükben alvadt véres hús
talán emberből kitépve
gőzölgött körülöttük
a halál mészárszéke
nem intette senki őket
gyászos néma csendre


a szél is eltévedt valahol
a járatlan utakon
felhők a várost betakarták
mint halott gyermekét
tegnap egy asszony
valahol messze egy vonat
hangosan zakatolt
vagy sírt nem tudom


szürke fekete mosott ruhák
lógtak a kötélen feszengve
megmártóztak az éjszaka
széttépet néma csendjébe
mintha kilopták volna
az embert e tájból
nem mozdult semmi sehol
fütty sem szólt a néma szájból


a ködben egy tántorgó alak
megbotlott majd tovább szaladt
a kapunál térdre esett
valaki az ablakon ki lesett
mögötte rohanó emberek
keresték azt kit meglőttek
hiába térdelt felordítottak
a halált osztó fegyverek


fekete madarak vijjogtak
hegyes kövek közt leesve
csőrükben alvadt véres hús
talán emberből kitépve
gőzölgött körülöttük
a halál mészárszéke
nem intette senki őket
gyászos néma csöndre


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése