Szalay László - Apokalipszis

Szalay László

Apokalipszis

Önbizalom-foszlányok keringenek
Szétzúzott szükségleteim
Üszkös maradványai fölött.  
Éhes növendékverebek.  
Anya-zsarolós zajjal követelnek:  
Miért kell mindig várnom?  
Miért nem kapom meg mindjárt
A jussom;  
Hihessem végre, enyém
E ránk-szabadult világ,  
Láthassam magunk
Megközelíthetetlen magasság  
Leküzdött, legfelsőbb fokán?  
Örömöd akarok lenni,  
Színes horizontot  
Saját kezemmel  
Istenként homlokodra tenni.

 Értetlen pillantással  
Veted meg  
Hozzád közelítő  
Minden próbálkozásom.