Zelk Zoltán
Őszi reggel
Köddel takart, nyers
őszi reggel
szederjes arccal,
álmos szemekkel
s éhes-soványan
megyen a gyárba
öreganyó.
Kezében kétnapos
kenyérke,
szalonna már nem jut
ebédre,
ami kevés volt,
otthon maradt
a gyerekeknek.
Megfordul, mintha
visszavágyna
a nyirkos udvari
szobába,
hol pihegve szőke
lányka alszik
és kedves szuszogása
hallik…
Jaj, de soká lesz
este még!
addig nem látja
gyermekét.....
Csak topog a ködben,
ejtett fejjel,
fák incselkednek
gyönge szelekkel
s míg sápadt levél
szálldos a fákrul,
anyóka sóvár
szemekkel
egy rohanó villamosra
bámul.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése