Adamecz László - Amíg megteheted

Adamecz László

Amíg megteheted

Magad, vagy a sors hozza a gondokat
jó döntést mindig nem hozhatsz.
Átlépsz minden akadályon,  
vannak benned olykor aggályok,  
kemény dac, vad konokság,
senkit nem kímélő vagányság?  
Hazudtál, csaltál, ígértél,
mindig megbocsájtást reméltél?  
Tapostál, nyaltál, hízelegtél,  
előnyökért sokat könyököltél?  
Hűségért hűséget adtál-e,
hűségedért hűséget kaptál-e?  
Elsüllyedtél lelked mocsarában talán,  
vigyorogtál közönnyel mások baján?  
Áhítattal vallást vettél,  
mosolyogva álszent lettél?
Szívvel éltél anyádért, lányodért,  
sorsukban mit segítettél?  
Mily erős a te lelked,
mindezt derűvel cipeled?  
Amíg megteheted, rendezd a múltad,  
vállald, mindezt megbántad!  
Vagy terhed végleg rád telepszik,
kínjaidban már nem hallgat meg senki.