2017. október 27., péntek

Pócsa Józsefné - Álmatlanság



Pócsa Józsefné

Álmatlanság


Éjjelente házam ketrecében
Tegeződni szoktam a magánnyal.
Kényelmes ágyon a hideg télben
Csak küszködöm sok furcsa álommal.


A hiányod is itt lakik!


Bent sötét van, minden mozdulatlan,
Néha hallani egy-egy reccsenést.
A fújdogáló szél is csak halkan
Söpri a fa lehulló levelét.


A telefon is folyton csak hallgat,
Az éjjeli csend néha felsóhajt.
Kint koppanások, valaki ballag,
Kutya vonyít, hallatszik távolabb.


- Jaj, valaki meg fog halni?


Vonat zakatol, füttye felsikolt,
Fáradt, vonszolja a rakott vagont.
Arcomba világít a telihold.
Tündér a fülembe altatót dalolt.


Hajnal van, talán elalszom!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése