Zsiga Lajos - Útravaló!

Zsiga Lajos /Alkotok/

Útravaló!

Égi tűz a költő nyelvén
S fény a lelkén
Meghaladva korát. kiált,
Hogy elöl mit lát.

Igét hirdet, mint bárki más
A költészet vallás,
Kövesd a próféta szavát,
Mert lelkével lát

Mennyi halál, mennyi születés
A költő színpadán,
Míg megszüli a dalt ajkán,
Az égő szivárványt.

Történelműnk kócos haját
Fésüli a tollán.
Ki a múltba lát, jövőt lát
Kozmikus poron át.

Üljetek le a tűz körül
Melegedni kicsit,
Néktek az élet hegedül,
Míg a költő tanít.

Mit láttok az égen ott fenn,
Ha szemetek feltekint?
Látjátok-e az égen:
Isten kezével int.

Ádám népe ott vándorol
A csillagos úton.
Bűn árkaiban kóborol
Azóta is folyton.

Sátán veszett Angyalai
Tépik a lelkét szét,
Nem kiált Istenért ajkai,
Ki mentse meg lelkét?

Sors üldözte parányi szem
Világmindenségbe
Száguldó csodás értelem,
Higgy! Bízz Istenben!

Zengjen az élet himnusza,
Ne várj a csodára,
Ember vagy Istennek mása,
Jövődnek kovácsa.