Garai Gábor
Takarítás
Porrongyait rázza az
ég,
foszlik a szürkeség;
tavasz van.
Fény-pihéktől dagad a
kék
szellőző
sztratoszféra-paplan.
Olvasztott viaszként
a nap
fényesre keni a
mezőket.
A rendetlen bokrok
alatt
zsörtölődő szelek
söpörnek.
Egy virágzó fa
megremeg;
még szédeleg s
elrévedőn néz
mint hálóinges
kisgyerek
kit fölzavart a
sürgölődés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése