Szomorúfűz
Didergő magány
Keveset beszélsz.
Magadba zárod
gondolataidat.
Úgysem érti senki.
Az érzéseidet is
magadba zárod.
Nincs megoldás
életedre.
Nem kötelez semmi
és nincs kötelék
semmihez.
Csak csendesen
sodródsz sorsod útján.
Felhők takarják
előled a napot
és nincs remény a
fényre.
Ösvényedre lépsz,
búcsú nélkül.
Üressé válsz -
elveszett minden.
Elhagyatott a szíved,
megfakultak a színek.
Meggyötört az arcod,
beléd hasit a fájdalom.
Tompa fényű Hold
alatt
magányosak az
éjszakáid.
Zaklatott álmokkal
jársz emlékeidben.
Csalárd remények.
Könnyeid elapadtak,
dideregsz magányosan.
Nagyon hiányzol.
Gyere - vigyél
magaddal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése