Lázár Ervin
A Szomorúság …
Én nem bánnám, ha
néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább
félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Összehúznám
magam. És sajogna, sajogna a szívem.
De hogy minden nap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze minden: egy ferde tekintet, egy régi tárgy, egy poros fénykép, a szélfújta levelek, az eső, az eldübörgő vonatok zaja. Na nem! Alig merek már kinézni az ablakon.
De hogy minden nap eljön! Na nem, azt már mégsem! Hogy felidézze minden: egy ferde tekintet, egy régi tárgy, egy poros fénykép, a szélfújta levelek, az eső, az eldübörgő vonatok zaja. Na nem! Alig merek már kinézni az ablakon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése