Ódor György
Füstkarikák
Türelem! Meg kell bíznom mindenkiben,
a gyanakvás öli a szeretetet,
pont olyan leszek, mint kinek nincs szíve,
lomhán, megszokásból ölelgetek,
és fázom, mintha szörnyű hideg volna,
szemeim pedig fénylő porcelánok
fejemben, ki is rakhatnám a polcra.
Bár olykor egyetlen tiltás is átok
a zsarnoktól, mitől nyomban gyűlölök
rút hatalmat, ismerőst és idegent,
előre ráordítok a küszöbön
a kutyára, mi keresel idebent,
de mikor rágyújtva füstjeim nézem,
szelíd magamban mindent megbocsátok.
A kutya feje ott pihen a térden,
s táncolnak köröttünk a vidámságok.
a gyanakvás öli a szeretetet,
pont olyan leszek, mint kinek nincs szíve,
lomhán, megszokásból ölelgetek,
és fázom, mintha szörnyű hideg volna,
szemeim pedig fénylő porcelánok
fejemben, ki is rakhatnám a polcra.
Bár olykor egyetlen tiltás is átok
a zsarnoktól, mitől nyomban gyűlölök
rút hatalmat, ismerőst és idegent,
előre ráordítok a küszöbön
a kutyára, mi keresel idebent,
de mikor rágyújtva füstjeim nézem,
szelíd magamban mindent megbocsátok.
A kutya feje ott pihen a térden,
s táncolnak köröttünk a vidámságok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése